Dió Bisztró

Annyira belejött a gyerek keresztanyja a quesadilla készítésébe, hogy hirtelen felindulásból mielőtt jött volna hozzánk szombaton vendégségbe a minimál konyhájában begyúrt még egy adagot, és elhozta a kész tésztát hozzánk reggelire. Mivel szombaton végül a piacon lángosoztunk reggeli gyanánt, a tészta kelt még egy kicsit a kocsiban, pihegett egy kicsit egész nap aztán a hűtőben és vacsora lett belőle. Átgyúrtuk, akkuratásuan kettőbe vettük, és 2x8 gombócot gyártottunk belőle (mondanom sem kell, hogy dupla adag tésztát csináltunk nagy lelkesen). Az első nyolcat ő nyújtotta ki, a második nyolcat én, viszont ő sütötte ki az összeset (nem volt otthon csak rétes liszt, ami ugyebár nem igazán tapad, ezért én csak kicsit nyújtottam nyújtófával, a többit a lángososoktól ellesett mozdulattal kézzel nyújtottam ki a végleges palacsinta sütő méretűre és -formájúra). A kontakt grillemet nagy felelőtlenül a sógoromra hagyományoztam, ezért a francia szendvics sütőmben sütöttük meg a kicsikéket, de így is nagyon finom lett, a kicsi és az apja is falta. Csináltunk fotókat a kinyújtott "palacsintáról", a sütésről (palacsinta sütő olaj nélkül), és a kész szendvicsről (amikor a szendvics sütőbe tette, oliva olajjal megkente a palacsintákat kívűlről mindenhol). Mivel előtte ebéd is volt, nem ettük meg az összeset, hanem kb. a felét egyenként sütőpapírral elválasztva (én nagyon szeretem azokat - pl. Müllerben, DM-ben kapható -, amik fel vannak vágva előre tepsi méretre, és csak ki kell húzni a dobozból), és bezacskózva a mélyhűtőben lefagyasztottuk - nagy meglepetés lesz anyósoméknak, amikor legközelebb jönnek :)

Nem tartozik a bonyolult ételek közé, lelki rokonságot mutat a francia pirítóssal - tulajdonképpen egy zárt szendvics. A tortilla lapokat lehet készen kapni. A belevaló: sajt, sonka, valami csípős, paprika, uborka, újhagyma.
A lapokat féloldalasan betöltjük: sajt az alap, a vörös cheddar, ez a legjobb elsősorban az íze miatt, de a színe, ahogy olvad hhmmmmmmm…egyébként bármilyen reszelhető sajt jó, a sonka most feketeerdei volt, cafatokra tépkedve, úgy, hogy minden falatra jusson, ezután hagyma, paprika, őrölt chili, bors.
Összehajtjuk, olíva olajjal kívülről megkenjük. Közben előmelegítjük a kontaktgrillt 200 fokra és beletesszük a szendvicset. Ha nincs kéznél a grill, akkor előkapjuk a palacsintasütőt, felforrósítjuk, beletesszük a szendvicset, ráteszünk egy tányért, erre valami nehezéket, és a prés alatt 3 perc alatt elkészül. Mindkét oldalát pirítsuk meg, ívelt szeletekre vágjuk és gvakamoleban (guacamole) mártogatva jól megesszük.

Ha úgy hozza az élet, otthon is tudunk tortillát készíteni, és a tészta szikkadás után mehet a fagyasztóba.
Nem szabad kiszárítani!!

Tortilla recept (kb.8 db)

50 dkg liszt lehet: fele rétes, fele sima, vagy fele kukorica, fele sima liszt
1 tk sütőpor
1 tk só
0,7 dl olaj
2,5-3 dl langyos víz (amennyit felvesz)

Dolgozzunk keverőgéppel. A hozzávalókat először víz nélkül keverjük össze, a vizet fokozatosan adagoljuk - egy kis cipót kell kapnunk az első szakaszban, tovább keverjük kb.5-7 percig, míg ruganyos alakítható tésztát kapunk: a hangsúly a ruganyoson van. Amikor elkészül a cipó, kicsit meghengergetjük hogy hosszúkás legyen, és 8 részre osztjuk. Megnézzük, mekkora a serpenyő vagy a palacsintasütő, és akkorára nyújtjuk. Ne legyen vastag, mert nem sül át. A kinyújtott korongokat letakarva pihentetjük kb.20 perc - fél óráig. Jöhet a sütés.

Szeretem a chilit, a nevét a színét, úgy, ahogy van. Nálam chili=Mexikó. Egy csajos napon felvetettem a kukorica leves, és quesadilla ötletét, a csajok lelkesen bólogattak, majd jött a gondolat áradat, mi lehetne még: gvakamole, salsa, tequila, margarita. Lelkes volt mindenki, ötleteltünk, fényképeztünk, főpróbát tartottunk tequilaivásból. Könnyen meg lehet szokni:) A margarita nem az én műfajom, mintahogy a koktél sem, de mindennek megvan a helye, és ideje, ennek most itt volt. A közösen összeputtyantott menü Mexikót idézte, a chili hozta a szenvedélyt, a tequila a hangulatot. Azt hiszem, jobban meg kell ismernünk Mexikót:)

Kukorica leves - hozzávalók 4 személyre:
0,5 kg kukorica fagyasztott/mirelite
2 szál újhagyma
2 cikk fokhagyma
2 ek búzadara
1 l zöldségleves
1 chili
kukorica csipsz
vörös cheddar sajt
só, bors

Turmix gépbe öntjük a fagyos kukoricát, hagymát, fokhagymát, magjától megfosztott chili darabokat. Először durván pürésítjük, kevés meleg leves adunk hozzá, tovább pürésítjük, jöhet bele a búzadara, a teljes mennyiségű levessel készre turmixoljuk.
Egy fazékba öntjük a pürét, felforraljuk. A sűrűséget levessel/vízzel/tejjel/tejszínnel lehet szabályozni, attól függően, mi van a hűtőben. Bevallom, nagy siker volt, két alkalommal is elkészítettem egymás után. Azt tapasztaltam, hogy a botmixer nem tudja a tökéletesen krémes állagot, a turmixgép igen - összességében mindkettő jó volt, nekem a turmixolt verzió profibb, a botmixerrel készült darabosabb. A „levesbetét” fűszeres kukorica, nem is tudom minek nevezzem, mondjuk ropogtatni való, mellé darabolt paprika, menta. A véletlen hozta a mentát, de jól összehozta a csípős, édeskés, sós ízt. Készült „b” verzió is a levesbetétre: a tortilla csipszet sütőben átmelegítettük a ráreszelt cheddar sajttal (a vörös jobb lett volna, most fehéret használtunk).

A lecsó kultikus kaja, mindenki másképpen csinálja, van, aki a párolja, van aki a zsírjára süti, van aki a tojással eszi, és van aki…szóval sokan vagyunk, akik egyszerűen csak nagy rajongói a lecsónak. Nálunk a zsírjára sütött kicsi kolbász megoldás a nyerő, ahogy apuka csinálja. Ez a nyár igazán nem kedvezett a műfajnak a hozzávalók szinte egész nyáron drágák voltak. Eljött a lecsó ideje!!!!…..MOOOOST…amikor elfogadható áron juthatunk hozzá az alapanyagokhoz. Az idei nyár kifejezett kedvezett a cukkini termésünknek, sikerült, különböző növekedési fázisban kipróbálni, a cukkinit, majd hozzá pirosodott a paradicsom, szóval ratatuille..

Hozzávalók 4 fóre:

1 fej lila hagyma
2 gerezd fokhagyma
20 dkg padlizsán
20 dkg paradicsom
10 dkg színes paprika
30 dkg cukkini
3evőkanál olívaolaj
1 evőkanál finomra vágott petrezselyem
1 teáskanál finomra vágott bazsalikom
2dl paradicsomlé, vagy sűrített paradicsom

A zöldségeket nagyobb darabokra vágtam. Egyszer valaki azt mondta, jó, ha darabolásnál figyelembe vesszük a növény formáját, és annak megfelelően daraboljuk, állítólag jobban kijönnek az ízek, lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Nem is tudom, miért jutott eszembe, azóta nálam ez így van.
Szóval darabolunk, kiválasztjuk a megfelelő edényzetet, ez most egy tepsi volt, mert semmi kedvem nem volt "negyvenfokárnyékban" napokon, a tűzhely mellett állni. Olíva olaj jön a zöldségre, annyi, amitől fényes lesz a felülete, nem úsznak benne, de fényesek, forgassuk át az olajjal. Ráöntöttem a sűrített paradicsomot,kevés vizet fűszereket. Kb. 150-170 fokon pároltam 30 percig, kevertem egyet rajta, félidőben, majd újabb 30 perc 200-220 fokon. A hőmérséklet megadása mindig érzékeny pont, mert nagyban függ a sütőtől. A lényeg először párol, majd pirít. A só, bors nem véletlenül maradt le, olyan kerek ízei vannak így is a zöldségeknek, tálaláskor mindenki kedve szerint fokozhatja a hatást. Önmagában is nagyon rendben volt, kuszkusz, tészta, bármi jöhet mellé, úgy, ahogy a magyar lecsónkat is mindenki másképpen szereti.

A páchoz:

0,5 dl szójaszósz
1 ek. barna cukor
1 ek. fehér balzsamecet
2 ek. sherry
0,5 dl narancslé
1 kk. keményítő
kevés hideg víz
pici chiliszósz
2 csirkecomb

Az egyszerűség gyönyörködtet, ez jutott eszembe a szárított paradicsomról. Hiszen nem kell hozzá más, mint jófajta, paradicsom, némi só, kb.15-20 perc, előkészítés, és forró napsütés.
Először megmostam kb.6db paradicsomot kettévágtam, a belsejét kiskanállal, kiszedtem, kettévágtam, egy nagy lapos tányérra szórtam vastagon sót, a félbevágott paradicsomot, rátettem megsóztam, tüll anyaggal letakartam.
Kitettem a napra, olyan 3-4 óra múlva ránéztem, az összegyűlt levet kiöntögettem a paradicsomhajókból, hagytam tovább száradni. A forró napokon ha mondjuk nappal 30 fok van, olyan 18-24 óra alatt készen van.
A tárolás szárazon kis vászonzsákban, ami szellőzik, vagy 1/2 rész olívaolaj, 1/2 rész napraforgó olaj, fokhagyma, színes bors. Ha az olajat meglangyosítva tesszük bele a fűszereket, utána visszahűtjük, intenzívebb ízeket kapunk.
Nagyon szeretem, salátákon, tésztán, húson, hozzáad valamit ételhez olyan jóóóóóóó!!!

A képeken már "nagyobb" mennyiséggel dolgoztam, összeesik az a helyzet, érdemes kihasználni a jó időt és folyamatosan szárítgatni, akár az erkélyen, ablakban.

Hozzávalók:
60 dkg liszt (lehet rétes, sima liszt vegyesen),
1 tojás,
25 dkg vaj/margarin vagy esetleg zsír (lényeg 2 féle zsiradék),
2 dl natúr joghurt,
2,5 dkg élesztő,
2 dl tej,
1 kk cukor,
1 ek só,
10 dkg juhtúró,
1 tojás a kenéshez, durvára vágott dió a tetejére.

Valaki vagy tud pogácsát sütni, vagy nem én a „vagy nem”, de nem hagyott nyugodni ez a helyzet; mivel kelt tésztában "jó vagyok" gondoltam, kipróbálom ezt a receptet. Nem lettem sokkal okosabb, a kelt tésztám kiváló, lehet, hogy tudok-e pogácsát süti?? hmmmm... ez továbbra is kérdés:)))

Elkészítés: a tészta hozzávalóit a juhtúró nélkül dagasztjuk, kelesztjük. Az élesztőt langyos tejben a cukorral felfuttatjuk, a lisztet a vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk az élesztőt és a többi hozzávalót. Jól kidolgozzuk, és egy órát pihentetjük. Amikor a tészta megkelt, kinyújtjuk, rászórjuk a juhtúrót, feltekerjük, a tekercset nyújtófával kissé ellapítjuk, ketté hajtva 20 percig langyos helyen pihentetjük. Ezt a műveletet - nyújt - hajtogat - 20 perc pihentet - kétszer ajánlott elvégezni. A hajtogatás adja a tészta foszlósságát, érdemes türelmesnek lenni:))) Ujjnyi vastagra nyújtjuk, közepes méretű pogácsákat szaggatunk belőle, tojással megkenjük, diót szórunk rá, 190 fokos előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt pirosra sütjük.

Ha új a sütő, ne kezdjük a felavatást pogácsasütéssel, mert az első adag kísérleti munkának minősül:)

A következő sütésnél 15-20 dkg juhtúrót fogok használni a dominánsabb íz miatt. A végeredmény rendben volt, nem dőlt el a tészta, kellően "levelesre" sikerült. A kész állapotról elfejtettem képeket készíteni, olyan lelkes voltam, annyira örültem a látványnak hogy gyorsan mindenkit kóstolásra biztattam, és lekötötte a figyelmem a kritika:)))

Főzelék mellé kiváló kísérő, de körözöttel töltve sörrel is jól kiegészítik egymást.

Hozzávalók 4 főre
40 dkg csirkemáj
10 dkg császárszalonna
1 közepes hagyma
2 buci cikk fokhagyma
olaj

Zsiradék nélkül kisütöttem a szalonnát pirosra, ropogósra, félre tettem. A szalonna zsírjában megpirítottam a hagymát, lassú tűzön szépen komótosan, ezt is félre tettem a vendégek érkezéséig. Amikor megérkeztek a vendégek, a hagymán szépen lassan odafigyelve megsütöttem a májat, befejezés előtt hozzámelegítettem a szalonna darabokat.
Tálaláshoz két variációt próbáltam ki: előételnek szántam, tehát tányérra tálaltam, és jöhet hozzá friss kenyér kovászos uborkával, a másik variáció, a másik megoldás nagyobb sikert aratott, teljes kiőrlésű kenyérből készített pirítós, vékonyan megkenve majonézzel, vagy mustárral, ruccola, madárbegy saláta, koktél paradicsom, frissen őrölt bors a záróakkord.
A máj kellően krémes, szaftos, a paradicsom édesen savanykás ízét jól kiegészítette a ruccola.
Nagyon rendben volt.

Hozzűvalók 2 fóre:

Hozzávalók 2 főre
3 tojás
25 dkg túró
3-5 ek liszt, vagy búzadara
cukor, só
csipetnyi sütőpor

A receptet Nigella egyik reggelije ihlette, nem csak reggelire finom, bármikor édesség gyanánt, Jól illeszthető a fogyókúrás időszak édességei közé is.
A túrót a tojássárgájával, cukorral, sóval, búzadarával vagy liszttel összekeverem a fehérjét, fehéredésig felverem, majd az egészet összekeverem, kicsit állni hagyom.
A kicsi állás a megfelelő sűrűség elérését jeleni, amíg megdagadnak a búzadara vagy a liszt részecskéi. Kisütöm. Az amerikai palacsinta sűrűségét, méretét kell elérni az állagát tekintve, a sütés lassú tűzön történik, forró srpenyőben. Friss gyümölcs, lekvár, méz, illik hozzá.
Én a cukrot lecsökkentettem, mézzel locsoltam meg, az egészség jegyében, friss eperlekvárt kínáltam hozzá. Finom és gyors:)

Sokat vaciláltunk, mi legyen az első étel. Mivel a pizzát mindenki - mi is - szereti, ezért erre esett a választásunk.

Lassan már fél éve, hogy "fejben" kész van ez a blog, de még semmi látszatja nincs.