A hétvége mondhatni, szokatlanul nyugisan indult. Le voltunk eresztve, esett a hó 2-es vér nyomással pörögtünk, és már nem volt az a kávé, ami javított volna a helyzeten. Elfogadtuk. Ez van. Annyi energiánk még volt, hogy legalább fejben, na jó papíron is leírjuk, mit akarunk sütni. Amikor a 6 féle süti került a papírra, már sejtettem, hogy fel fogunk pörögni. Azért nem csak sütivel él az ember, így gyorsan összedobtam egy borsólevest, egy tésztát, ami gnocchinak indult, és egy leveles tésztába göngyölt sonkát, mint valami sós íz a sok édes kóstolása mellé. Amiről már korábban is írtam. http://diobisztro.blog.hu/2010/11/03/a_leveles_teszta_szinre_lep_edes_es_sos_izekben_30_percben

Az arrabiatához, egy ízemlékem kapcsolódik. Volt egy aranyos lány, akinek a férje, vendéglátózott anno 20 éve hobbiból, de tényleg :D ... egyszer főzött nekünk egy ilyen tésztát, úgy, ahogy ezt csak egy pasi tudja. Azóta ő már nem él, de íz amit akkor megalkotott ma is bennem él. Már kísérleteztem a reprodukálással, jól sikerült, de ebben az ízben amit most összehoztam, visszajött a pillanat, az a délután, az a hangulat a hangja... minden. No... nem szomorú ez a történet, mindössze jó, hogy az emlékek ilyen összetettek, íz, illat, hang, mosoly, íz hmmmmm...nem is sejtjük, mikor melyik válik fontossá.

Szóval gnoccit akartam, de nem volt túl praktikus, mert a nap folyamán felbukkanó, véletlen látogatók száma folyamatosan emelkedett, és nem lett volna olyan finom hidegen, ezért a tészta mellett döntöttem, egy jófajta olasz fusili forma mellett.

Fogtam 1 doboz paradicsom konzervet, nem sűrített, nem ízesített, egészben vannak benne a paradicsomok.

Olíva olaj, vaj keverékén megpároltam a hagymát fokhagymát, ráöntöttem a paradicsomot, és szép lassan főztem, mikor kezdett sűrűsödni és érzésre majdnem sok vodkával meglocsoltam, hagytam elpárologni az alkoholt, só, kicsi cukor, bors, chili, oregano volt a fűszerezés.

A tésztát közben megfőztem al dente, ahogy azt illik, ráöntöttem a szószra, úgy hogy szűrő kanállal szedtem rá a tésztára és a főzőléből is csöpögött bele, ez Jamie szerint autentikus, hát akkor legyen így :D

Megszórtam egy kis bazsalikom, petrezselyem keverékével!

Igazán jól sikerült, a 30 perces limiten belül maradtam, az elkészítést tekintve.