2010.11.19.
12:15

Írta: diobisztro

Egy hét múlva advent! - Minden, amit az adventről tudni érdemes



Az időben és az évben előre haladva a december az év legsötétebb időszaka. Rövidek a nappalok, hosszúak az éjszakák. Sötét van. Ez az időszak a hagyomány szerint a befelé fordulás időszaka. Ilyenkor a lélek a legősibb, legmélyebb tapasztalatait éli meg, hozza a felszínre. Karácsonytól a téli napfordulótól, a nappalok egy tyúk lépéssel meghosszabbodnak, indulunk a fény felé. Az adventi időszak várakozást szimbolizál. A régi időkben az ember természet közeli életet élt, követve a természet változásának ritmusát. Ma kiestünk ebből a ritmusból, az adventi időszak legalább egy rövid időre visszazökkent bennünket ebbe a ritmusba.
Összegyűjtöttem egy kis összefoglalót az ünnep jelentéséről, az ünnep szimbólumairól és egy böjti receptet is jön később:)

Mi is készítünk Annámmal adventi kopogtatót, beszámoló következik. Ti szoktatok koszorút készíteni? Van valami egyedi szokás, amit beépítettetek az ünnepi készülődésbe? Kíváncsi vagyok, de tényleg!!
Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
András naphoz legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét,és karácsonyig tart. VII. Gergely pápa volt az, aki négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.

András apostol és a magyar nemzet
András apostol nagyon fontos személy a magyar nemzet emlékezetében. Annál is inkább, mivel a magyarság önmagát szkítának jelölte meg ezer éven át, és számtalan szkíta-hagyomány mutatható ki a mai napig a gazdag magyar kultúrában. Továbbá a honfoglalás kori arab és európai írók mind, de a magyarság szövetségesei és ellenfelei is mindannyian szkítának nevezik a magyarokat. A szkíta emlékezet ezért megtartotta azt a hagyományt, hogy a magyarság a jó hírt elsőként nem térítőpapoktól, hanem András és Fülöp apostoltól, Jézus két tanítványától kapta.
Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok zöme Szent András tiszteletére épült. Valószínűleg eme régi keresztény hit miatt jellemző lelete a magyar honfoglalás kori síroknak a kereszt.
Továbbá fennmaradt egy kevés információ a magyar táltos-hagyományokból is, mely alapján a magyar táltosok önmagukat az András apostol által hozott hit őrzőinek tartották, az általuk újnak nevezett, "római hittel" szemben. Ez a hivatástudatuk még a 20. században is élénken élt. (Wass Albert: Hagyaték)

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az időszakot „kis böjtnek” is.

Adventkor a keresztények nemcsak a Jézus születése előtti várakozásról emlékeznek meg, hanem további két jelentése is van az ünnepnek. Várják ugyanis az Úr eljövetelét a saját életükben is: hogy keresztény életvitelükkel minél közelebb kerüljenek Istenhez, Jézus tanításához. Továbbá várják Jézus Krisztus második eljövetelét is, s igyekeznek felkészülni az utolsó ítéletre.


A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen az oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.


Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
• Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
• Zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
• Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
• Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).

Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali (roráte) misét tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap a megváltó várása és Szűz Mária tisztelete.
Ugyancsak adventhez köthetők az ó-antifónáknak nevezett egyházi énekek. Nevük onnét ered, hogy az „Ó!” felkiáltással kezdődnek.

Így nézhetett ki Wichern evangélikus lelkész adventi koszorúja: vasárnapokra fehér, hétköznapokra piros gyertyák jutottak. 
Adventkor a 19.-20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.


Advent angyalai: 
Az első vasárnap angyala
Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdik azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.
A második vasárnapi angyala
A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok, akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.
A harmadik vasárnap angyala
Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.
A negyedik vasárnap angyala
A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.
Az adventi koszorú hagyománya lelki megtisztulásra és megújulásra is alkalmat ad, hogy az ünnep, csakugyan ünnep legyen, és akkora figyelemmel fordulhassunk egymáshoz, amelyet mindannyiunk megérdemel. (Felhasznált forrás: Harmonet - Csáki Aranka)

Adventi szimbólumok
A karácsonynak is megvannak a szimbólumai.
Adventi koszorú: várakozás, reménység, folytonosság, teljesség
Angyalka: kedves segítség, támogatás, megóvás, természetfeletti erő
Állatok: ösztönösség, vágy
Elefánt: bölcsesség, tisztelet, siker
Hal: árral való akadálytalan haladás, termékenység, gazdagság
Kagyló: szerencsehordozó
Kígyó: bölcsesség, változás, éberség
Lepke: újjászületés, pozitív átváltozás
Ló: segítség, a helyzet fölötti uralom
Macska: simulékonyság, harmónia, titokzatosság
Madár: szabadság, szárnyalás, hírek
Medve: életerő, természethűség
Szarvas: vitalitás, rugalmasság, szellemi nagyság
Bölcső, jászol: újjászületés, a vágyak testet öltése
Csengő: figyelemfelhívás, nyomatékosítás
Csillag: érdem, kitüntetés, vágy
Csillagszóró: sziporkázó ötletek, jutalomeső, siker
Fenyőfa: örök élet, áldozatkészség
Fészek: meghittség, gyarapodás
Füzér: folytonosság, áramlás
Gyöngy: egyszerűség, természetes harmónia
Házikó: otthon, meghittség, családi béke
Hold: vágy, álmodozás, nőiség - anyaság
Hóember :játékosság, kreatív energia
Kristályok: tisztaság, tökéletesség, a célok határozottá válása
Mézeskalács: harmónia, szeretet, vonzódás, mágikus erő
Nap: szellemi sugárzás, kreatív erő
Szaloncukor: jutalom, szeretet
Szív: szeretet, odaadás

Termések
Dió: intelligencia, munka
Narancs: harmónia
Citrom: frissesség
Gránátalma: termékenység
Szőlő: gondos törődést követő boldog szüret
Üstökös: jelzés, figyelemfelhívás
Üveggömb: tökéletesség, energialabda
Virág: ajándék, önzetlen adomány

Szólj hozzá!

Címkék: tudástár

A bejegyzés trackback címe:

https://diobisztro.blog.hu/api/trackback/id/tr52620344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása