Annyira meg akartam sütni - hazaért apósom is, otthon voltak a fiúk, volt alma feszt, éreztem, hogy most jött el a Tarte Tatin készítésének ideje. Elolvastam az összes receptet, telefonos segítséget kértem a húgomtól (agyatlan férjem most nyögte ide: "Az én szakácskönyvem úgy kezdődik, hogy 06 30.... :)), összeállt a kép, elkezdtem az egyeztetést anyósommal meg apósommal a sütési kellékekről. Hát, itt jött a feketeleves, mert nem volt anyósomnak olyan serpenyője, amit bele lehet tenni a sütőbe, vagy ha találtam serpenyőt, azt nem adta oda ("Csak nem gondolod, hogy a vadiúj Teflonomban fogsz karamellt készíteni?! Hess....). Borult a terv, de nem adtam fel - találtam Fűszeresnél egy almatortát - ahhoz viszont nem volt kuglóf forma. Sebaj, kerestem tovább... És akkor ráleltem a receptjeim között erre az almatortára - egyszerű, és csak egy tortaforma kell hozzá - abból készlete van anyósomnak :), és nagyon hajazott a Tarte Tatin receptjére - olyasmi, mintha a nagynénje lenne mondjuk :) - vannak közös elemek, ez is, az is alma, de mégis más. Ami közös bennünk az, hogy borítani kell, lefolyik az oldalán a karamell, mindkettő nagyon finom, és egyszerű őket elkészíteni.
Hozzávalók4 közepes alma
2 szottyadt körte
5dkg olvadt vaj
4 tojás
12dkg cukor
12dkg liszt
1/2 tk sűtőpor
1 csipet só
1 citrom héja és leve
1 vanília magja
vaj, liszt a sűtőformához
15dkg barnacukor
1ek fahéj
A sütőt előmelegítjük 175fokra. Kivajazzuk és kilisztezzük a tortaformát, az aljára méretre vágunk sütőpapírt. A sütőpapírra szórjuk a barnacukrot. Megpucoltam az almákat és a körtéket, és hosszában feldaraboltam őket - egytálban összekevertem őket a fahéjjal és a citrom levével, és félre tettem. A tésztához a tojásokat, a cukrot és a vaníliát habosra vertem a legnagyobb fokozaton kb. 4 percig, aztán óvatosan összevegyítettem a száraz adalékokkal összekevert vajjal. Az almákat és a körtéket csinosan elrendeztem a forma alján (kb. 2 sor lett, a körtét a közepére tettem). Ráöntöttem a masszát az almára. Kb. 40 perc alatt készre sütöttem. Amikor kihűlt, óvatosan ráöntöttem egy tálra. A fiúk magában, én cukros tejszínhabbal ettem. Könnyű és finom. Hidegen is nagyon finom. :)
És itt ragadom meg az alkalmat, hogy bemutassam nektek anyósom mérlegét, amivel tegnap sütöttem - még a nagymamájától kapta, és azóta is ezt használja - minden lehetséges hozzávaló fel van rajta tüntetve, és ehhez mérten vannak a beosztások. Eszméletlen, tényleg megtiszeltve éreztem magam, hogy használhattam :))
