A csokoládéval viszonyom van! Van, amikor nagyon szeretem, van, hogy hónapokig, na jó, hetekig rá sem nézek... A bázis íz a klasszikus piros papíros egész mogyorós, gyerekkoromban ez a csoki nagy kincsnek számított, lévén nem volt nagy a választék, nem is lehetett kapni, a másik a tej boci. A most kapható változatok, lehet, hogy tökéletesebbek marketing szempontból, és még bármilyen szempontból, de az akkori ízeket nem tudja visszaadni. Az ét csokira így felnőtt fejjel éreztem rá. Soha nem értettem mi ebben a jó, de ha egészséges az édesség… végre valami:) akkor kipróbálom, keresgettem… éééés megtaláltam a málna darabokkal ízesített csodát. Igen. Megértettem. Ebből a típusú csokiból nem lehet egy táblát egyszerre megenni, mert egyszerűen nem élvezhető, de egy-két kocka bármikor felemel egy közepes kávét, vagy egy egyszerű süteményt.
Miért tapsoltak vissza? Kornélom szülinapjára készítettem először, akinek jutott belőle, azóta emlegette. Nem egy macerás történet, nagyjából 30 perc alatt elkészül + a hűtési idő, de nekem ez egy alkalomhoz kötődő csoki, ajándék valakinek, akit nagyon szeretünk:))
Saci volt a legkitartóbb, szépen, módszeresen addig-addig, míg nem tudtunk ellenállni a szelíd erőszaknak:) A szülinapi variációról nem sikerült képet készíteni, így íme a most készült csodánkról. Kiegészítettük csak az íze végett Juli fekete ribizli lekvárjával, természetesen nem kötelező tartozék, de új élmény az ízek élvezetében, a vanília kivonat már saját készítésű, a csoki 20dkg 60%-os, és 10dkg 75%-os kakaótartalmú volt.
