Tudjátok mi a WoW? Ha igen, akkor részvétem - ha nem, akkor addig jó nektek... :) A WoW a World of Warcraft nevű játék. Azuram Isa pedig ennek a játéknak elkötelezett híve, és aktív rajongója. ÉS nem egyedül ő, hanem több százezer pasi (10 és 100 között kb, és akkor nem említem azokat a kisfiúkat, akiket a papájuk kisbaba koruk óta (gyerekfelvigyázás címén) bűvöl ezzel a meg kell hagyni tényleg csodálatosan megjelenített mese/fantáziavilággal). Sokszor eszembe jut - jutott, és gondolom, még jutni is fog, - hogy a többi "sorstársam" (és azért nem írok sorstársnőt, mert lányok is játsszák) is ugyanígy éli e ezt meg, mint én? Azért Isa elkottyantotta, hogy a többi nő - mert azért mi vagyunk többségben - sem feltétlenül örül ennek, de mint kiderült, a fiúknak tényleg szükségünk van erre a térre, mert ők ezen keresztül élik a szociális életüket (is), és komoly barátságok születtek közöttük. Értem. De engem (a barátnőimön kívűl) ki ért meg?! Néha ténlyeg a hócipőm tele van, de persze mindig csinál valamit, amivel levesz a lábamról... ÉS ugyebár én sem vagyok tökéletes :)) Tegnap aztán kiderült, hogy Colonel (mármint ez az egyik férfiember kakarterének a neve a játékban) neje is bloggol. Tegnap átlátogattam hozzá, nagyon tetszett, amiket olvastam (tök jó fel lehet :)), és gondoltam, megsütöm az egyik sütijét, ha már így gasztroblogilag egy az érdeklődésünk. Mamihami receptje volt az alap, és kicsikét változtattam rajta (eredeti recept itt: http://mamihami.blogspot.com/2010/10/bananos-zabpelyhes-keksz.html). Két méretben készült: egy nagyobb az apjának, egy kisebb a gyereknek (neki csak módjával, mert amint látom, csokirajongását örökölte az apjától).
Hozzávalók kb. 20-30 sütihez (a mérettől függ, mint sokminden más :))1 szottyadt banán
3/4 cup/bögre barna cukor
1/4 cup nagyon puha vaj vagy 6dkg
2 tojás
3 ek vaníliás cukor
1 cup liszt
1/4 cup holland kakaó
2 cup zabpehely
1 tk szódabikarbóna
csipet só
2 ek sütésálló csokipasztilla
Először is az adagoló: a TESCO-ban beszerzhető, direkt az angolszáz cupos mértékegységű sütikhez kitalált négy darabos szett, amit én az ideiglenes az USA-ban állomásozó, mára végre Izraelben otthonra lelt, ikrekkel terhes barátném kedvéért szereztem be, mert a kedveincei ezzel a mértékegységgel készülnek. Minden egység kimérhető velük.
Az első öt hozzávalót robotgéppel jól felhabosítottam, majd hozzáadtam a többit is, de ezeket már fakanállal forgattam bele a szötyibe. Két kanállal sütőpapírra adagoltam (mintha galuskát szaggatnék), és 180 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt készre sütöttem őket (a második adagban voltak nálam a kisebbek, azokat csak 12 percig sütóttem). Könnyű, belül krémes és nem annyira édes sütiket kaptam. Isának először nem volt leég édes, aztán tovább ette, és FINOM felkiáltással eltűnt benne a falat :) A gyerek már csak holnap tízóraira kap belőle, neki szerintem lekvárt adok, hadd maszatoljon. Ja igen, én a képen látható, tesóm féle feketeribizli lekvárral faltam fel a fotót :)
